2017. január. 17., kedd :: 2150 élő hirdetés

100 éves az Alfa Romeo

Úgy beszélik, Henry Ford megemelte kalapját, valahányszor elsuhant mellette egy Alfa Romeo. Cikksorozatunkkal mi is a 100 éves gyár neves tervezői és legendás autótípusai előtt tisztelgünk. Az első részben a kezdeti évekkel, és a Giuseppe Merosi által tervezett típusokkal foglalkozunk.

Alfa plakát

Az Alfa Romeo márka az 1906-ban alapított Societa Anonima Italiana Darracq (SAID) márkából nőtt ki, amit a francia autógyáros, Alexandre Darracq alapított olasz befektetőkkel közösen. Eredetileg Nápolyban tervezték felépíteni az első üzemet, de később úgy döntöttek, Milánó jobban megfelel majd a céljaiknak, itt indult hát meg a gyár felépítése. Néhány év elteltével az olasz befektetők Ugo Stella vezetésével új márka bevezetése mellett döntöttek Darracq segítségére továbbra is számítva, mivel az eladások alulmúlták várakozásaikat. Ez az új gyár kapta az A.L.F.A. (Anonima Lombarda Fabbrica Automobili) nevet, és története 1910. június 24-én kezdődik.

Giuseppe Merosi
Giuseppe Merosi

Az 1909-ben szerződtetett tervező, Giuseppe Merosi új irányvonalat adott a cégnek, az olasz vásárló­közönség számára vonzó, nagy teljesítményű és végsebességű autóival, melyek jobban megfeleltek az olasz piac igényeinek. A cég első saját tervezésű modellje az Alfa 24 HP volt.

Alfa 24 HP
A 24 HP típusszámú modellből (amely megjelenésekor 12 000 lírába került) 1910-1920-ig (más források szerint 1913-ig) mindössze 300 darabot gyártottak.

Már az első Alfánál felfedezhető az a szándék, hogy a tetszetős külső, és a pontos kidolgozás sportos belsőt rejtsen. Az autó több, az adott korban úttörőnek számító elemmel is büszkélkedhetett, mint például a 4 hengeres, soros blokkmotor vagy a korszerű sebességváltómű. Az autóversenyek világában a 6. Targa Florio alkalmával debütált 1911-ben, ám a felverődő kő és sár miatt a sofőr balesetet szenvedett, és ki kellett állnia a versenyből.

Az ALFA 24 HP műszaki adatai
Gyártási év: 1910-1913
Motor: 4 hengeres, soros, öntöttvas motorblokk
Hengerűrtartalom: 4084 cm3
Max. teljesítmény: 42 LE, 2200 fordulat/percnél
Végsebesség: 100-115 km/h

Alfa 15 HP (1911.)
Alfa 15 HP (1911.)

A HP sorozatban további modelleket is forgalmaztak, a 12 HP 22 lóerős volt, a 15 HP pedig 25. A 15 HP Corsát 45 lóerős maximális teljesítményével kifejezetten versenyekre tervezték 1911-ben. Ezt a modellt 1914-ben továbbfejlesztették (ez lett a 15-20 HP), míg a 12 HP fejlesztése a 24 HP nyomdokain haladt, amely ugyan kevésbé bonyolult és összetett, de hasonlóan kiemelkedő jellemzőkkel bíró járművet eredményezett.

Alfa 40-60 HP
1921-ben Giuseppe Campari a Targa Florion 3. helyezést ért el az Alfa 40-60 HP-val

Ezekből a típusokból született meg végül a 40-60 HP modell, melyet még erősebb, 70 lóerős 6 literes henger­űrtartalmú két vezérműtengelyes motorral szereltek fel, és 1913-ban mutatkozott be a sportrajongó közönségnek a Párma-Berceto hegyiversenyen, ahol Franchinival a volánnál kategóriájában első helyen végzett. Ez volt az Alfa első dobogós helyezése, és első igazi sikere a versenyek világában. Az Alfa a 40-60 HP-val több versenyen is indult az évek során.

Alfa 40-60 HP
Alfa 40-60 HP Aerodinamica (1914.)

1914-ben három autóval küzdött a Targa Florio-n (pilótáik Campari, Franchini és Fracassi), 1920-1921-es időszakban pedig a 82 lóerős 40-60 HP Corsával Campari megnyerte a mugellói körversenyt. A típus utolsó versenye az 1922-es őszi nagydíj volt: Campari műszaki hiba miatt kiállni kényszerült, miután új körrekordot állított fel 141,6 kilométeres átlag­sebességgel.

Összesen 27 modell készült, köztük a Ricotti gróf számára gyártott torpedó alakú Castagna karosszériával szerelt darab (Alfa 40-60 HP Aerodinamica), melynek végsebessége 139 km/h volt.

Az ALFA 40-60 HP műszaki adatai
Gyártási év: 1913-1922.
Motor: 4 hengeres, soros, öntöttvas motorblokk
Hengerűrtartalom: 6082 cm3
Max. teljesítmény:

  • 70 LE, 2200 fordulat/percnél (széria modellek)
  • 73 LE, 2200 fordulat/percnél (versenyautók 1913-1914)
  • 82 LE, 2400 fordulat/percnél (versenyautók 1920-1922)

Végsebesség: 125 km/h (versenyváltozat: 150 km/h)

Alfa Grand Prix (1914.)
Alfa Grand Prix (1914.)

1914-ben mutatták be az Alfa Grand Prix-t, az első, kifejezetten verseny­pályákra fejlesztett modellt. Tervezőjét, Merosit azok az új versenyelőírások inspiráltak, amelyek a maximális űrtartalmat négy és fél literben, a maximális megengedett tömeget pedig 1 100 kilogrammban szabták meg. A motor számos technikai újítást tartalmazott, például a DOHC, azaz két vezérműtengelyes megoldást. A cél az volt, hogy az A.L.F.A. márka mind a nemzetközi versenyeken, mind pedig a nemzetközi közönség szemében kiemelt figyelmet kapjon, de az első világháború kitörése véget vetett mindenfajta sporttevékenységnek. A háború alatt, majd egészen 1919-ig az autó érintetlenül állt. Az 1921-es versenyekre a motor teljesítményét 88 lóerőről 102 lóerőre növelték. A történet az 1921-es bresciai Gentlemen nagydíjon ért véget: Campari, aki a 11. körtől a 24. körig vezetett, a célhoz közeledve a szivárgó hűtő miatt kiállni kényszerült. Az autóból összesen egy darab készült.

Az ALFA Grand Prix műszaki adatai:
Gyártási év: 1914., módosítva: 1921.
Motor: 4 hengeres, soros, öntöttvas motorblokk
Hengerűrtartalom: 4490 cm3
Max. teljesítmény:

  • 88 LE, 2950 fordulat/percnél (1914)
  • 102 LE 3000 fordulat/percnél (1921)

Végsebesség: 125 km/h (késôbb: 150 km/h)

1915-ben a cég élére Nicola Romeo nápolyi származású vállalkozó került. Az autógyártás leállt, a cég hadipari termelésre állt át: repülőgépmotorokat, komp­resszorokat, lőszereket készítettek, majd 1918-tól vasúti berendezéseket is előállítottak. A személygépkocsi gyártás egészen 1919-ig szünetelt, ekkor 105 autót szereltek össze a gyárban található részegységekből.

Alfa Romeo Torpedo 20-30 HP (1920.)
Alfa Romeo Torpedo 20-30 HP (1920.)

A háború befejezését követően a céget 1920-ban átkeresztelték (Societa Anónima Italiana Ing. Nicola Romeo), és az autók előállítása folytatódott. 1921-ban elkészült az első, Alfa Romeo emblémát és nevet viselő modell, a Torpedo 20-30 HP. A drága, exkluzív modellből összesen 124 darabot gyártottak, és több mint háromszor annyiba került, mint egy T-Ford.

Alfa Romeo Torpedo 20-30 HP műszaki adatai
Gyártási év: 1921-1922.
Motor: 4 hengeres, soros
Hengerűrtartalom: 4250 cm3
Max. teljesítmény: 67 LE 2600 fordulat/percnél
Végsebesség: 130 km/h

Enzo Ferrari 1921-ben az Alfa Romeo 20-30 ES típusban a mugelloi körversenyen után
Enzo Ferrari 1921-ben az Alfa Romeo 20-30 ES típusban a mugelloi körversenyen után

1920-ban érte el az Alfa Romeo első komoly versenyeredményét (a 40-60 HP továbbfejlesztett változatával) Giuseppe Campari mugelloi győzelmével, és ekkor szerezte meg a Targa Florio második helyét egy fiatal, huszonkét éves pilóta, Enzo Ferrari, aki 1929-ben megalapította a Scuderia Ferrarit, az Alfa Romeo verseny­csapatát. 1921-ben mutatkozott be versenyen a 20-30 HP ES Sport változata is, és azonnal győzelmet aratott, amikor Ascari és Sivocci a Parma-Poggio Berceto versenyen megszerezték az 1. és 2. helyet a 4,5 literes kategóriában.

A számos versenynek köszönhetően ekkorra az autóvezetés státusz­szimbólummá, és komoly szenvedéllyé vált, ezért egyre nagyobb igény mutatkozott a tömeggyártásra. Ezt az igény kihasználva született meg az Alfa Romeo G1 és az Alfa Romeo RL.

Alfa Romeo G1
Alfa Romeo G1

Az 1921-es Alfa Romeo G1 kétüléses sport roadster a maga 6,3 literes hathengeres motorjával, a valaha legnagyobb motorral szerelt Alfa Romeo. A Rolls-Royce piaci verseny­társának szánták, az exkluzív külső mellett 70 lóerős teljesítménnyel és 138 km-es óránkénti sebességgel büszkélkedhetett. A növekvő benzinárak, és a nagy fogyasztás megnehezítették az értékesítését, így csak 52 darabot gyártottak le, tovább­fejlesztett változata, a G2 pedig már csak a rajzasztalon készült el. A G1 típusból mindössze egyetlen ismert példány maradt fent. Ennek kalandos története Ausztráliában kezdődik, ahol 850 fontért vásárolta árverésen egy üzletember, aki nem sokkal azután csődbe ment. Hogy autóját megmentse a hitelezők elől, elrejtette, majd három évvel később bekövetkezett halálakor a rejtekhely titkát magával vitte a sírba. Az autó 25 évig aludta csipkerózsika-álmát egy fészerben, csak 1947 körül fedezte fel egy fiatal farmer, aki kenguru­vadászatra, marhaterelésre és egyéb mezőgazdasági munkákra használta, amíg fának nem ütközött vele. A karambolos autót leállították, motorját a vízszivattyú meghajtására használták 1964-ig.

Alfa Romeo G1
Alfa Romeo G1

Ekkor egy Alfa Romeo rajongó felfedezte, 10 éves munkával restaurálta, olyan sikeresen, hogy 1977-ben megnyerte a Queensland Vintage Car Concours és az 1978-as ausztrál Mile Miglia emlékfutamot. 1995-ben a jármű ismét gazdát cserélt, és további szakszerű felújításon esett át. Jelenleg az Új-Zélandi Alfa Romeo importőr, Neville Crichton tulajdonában van.

Az Alfa Romeo G1 műszaki adatai
Gyártási év: 1921-23
Motor: 6 hengeres
Hengerűrtartalom: 6330 cm3
Max. teljesítmény: 70 LE 2100 fordulat/percnél
Végsebesség: 138 km/h

Alfa Romeo RL (1922.)
Alfa Romeo RL (1922.)

A Merosi által 1922-ben tervezett RL hathengeres, felül szelepelt motorral és négykerék fékkel rendelkezett. Az autóból összesen 2640 darab készült több változatban: Normale, Turismo, Sport, Super Sport és RLTF (Targa Florio). A cég az új modellt versenyeken is használni kívánta, főként reklámcéllal, különböző országúti, hegyi és megbízhatósági futamokon indítva mind a széria, mind a speciális sport változatokat. A típus mindenütt jó eredménnyel szerepelt, és biztosította az Alfa Romeo termékeinek üzleti sikerét. Az RLTF modell volánjánál olyan legendás versenyzők ültek mint Ugo Sivocci, Enzo Ferrari, Antonio Ascari és Giulio Masetti. Az egyik, kifejezetten az 1923-1924-es Targa Florio versenyekre készített modellel Campari több mint 178 km/h átlagsebességet ért el egy 10 kilométeres szakaszon.

Az Alfa Romeo RL műszaki adatai
Gyártási év: 1922-1927
Motor: 6 hengeres, soros, öntöttvas motorblokk
Hengerűrtartalom: 2916-3620 cm3
Max. teljesítmény:

  • 56 LE, 3200 fordulat/percnél (RL Normal modell)
  • 61 LE, 3200 fordulat/percnél (RL Touring modell)
  • 71 LE, 3500 fordulat/percnél (RL Sport modell)
  • 83 LE, 3600 fordulat/percnél (RLSS-TF)

Végsebesség: 110-130 km/h

Alfa Romeo RM sport (1924.)
Alfa Romeo RM sport (1924.)

Először az 1923-as Párizsi Autó­szalonon mutatkozott be az RL szerényebb, nagyközönség számára tervezett változata, az Alfa Romeo RM. A négyhengeres, kétliteres autó az RL motorjának számos elemével rendelkezett, de alacsonyabb ára megkülönböztette a híresebb RL-től. Az autóból összesen 500 darab készült, 3 változatban: RM Normál (40 lóerős), RM Sport (44 lóerős) és RM Unificato (48 lóerős). A versenyek világában az RM az 1923-as 3. Coppa delle Alpi alkalmával debütált, negyedikként érve célba a kétliteresek mezőnyében, miután majdnem háromezer kilométert teljesített hat szakaszban.

Az Alfa Romeo RM műszaki adatai
Gyártási év: 1923-1925
Motor: 4 hengeres, soros, öntöttvas motorblokk
Hengerűrtartalom: 1944 cm3
Max. teljesítmény:

  • 40 LE, 3000 fordulat/percnél (RM Normal változatnál)

Végsebesség: 95 km/h

Ugo Sivocci a P1 volánjánál
Ugo Sivocci a P1 volánjánál

Merosi utolsó, az Alfa Romeo részére megálmodott versenyautója az 1923-as kétüléses P1 volt, amely eredetileg a monzai nagydíjon mutatkozott volna be, de a tesztek során bekövetkezett tragikus baleset (mely Sivocci életét követelte) azt jelentette, hogy az autó soha nem jutott túl a tervezőasztalon. A nem versenycélokra tervezett RL és RM modellek szerencsésebbnek bizonyultak, így 1923-tól Merosi a szériaautók tervezését felügyelte, a sport­vonalat pedig a Fiattól átcsábított fiatal, magyar származású Vittorio Jano vitte tovább a cégnél, akit főtervezőnek is kineveztek. A következő részben az ő munkáival foglalkozunk.


forrás és a cikk folytatása: Rükverc.hu – online veterán magazin